- november 13-14-én Aradon a Központi Román Nemzeti Tanács képviselői a magyar kormány Jászi Oszkár vezette küldöttségével tárgyaltak. Vasile Goldiș a tanács tagjaként vett részt. A megbeszélések azért fontosak, mert megmutatják, milyen megoldások merültek fel a gyulafehérvári gyűlés előtt, és miért döntöttek a román vezetők amellett, hogy képviselőik nyilvános döntését kérik.
Mit kért a tanács a találkozó előtt?
November elején a tanács Aradon dolgozott, miközben a régi birodalmi és magyar hatalom gyorsan gyengült. A nagyváradi nyilatkozat kimondta a románok önrendelkezési jogát. A következő kérdés az volt, ki gyakorolja a hatalmat a románok lakta területeken.
A budapesti kormánynak november 9-én küldött, Goldiș által a tanács nevében fogalmazott jegyzék a politikai, közigazgatási és katonai hatalom átadását kérte. A kormány ezt nem fogadta el. A tárgyalást választotta, és Aradra küldte a nemzetiségi kérdéssel megbízott miniszter, Jászi vezette küldöttséget.
A találkozó nem puszta szóhasználati vita volt. A felek arról beszéltek, kinek van joga dönteni egy terület és lakossága jövőjéről. A háború végén a rend fenntartása és az erőszak elkerülése szintén kézzelfogható gond volt. Ezért a jelentősen eltérő alapállások ellenére is tárgyaltak.
Autonómia vagy önrendelkezés?
A magyar küldöttség olyan megoldást keresett, amely a területeket Magyarországhoz köti, miközben autonómiát vagy közigazgatási engedményeket kínál. A tanács vezetői szerint a román nemzetnek magának kell döntenie a jövőjéről. A különbség nem mértékbeli, hanem a politikai döntés jogáról szólt.
Goldiș és a többiek nem magánemberként tárgyaltak. Román nemzetiekből és román szociáldemokratákból álló testületet képviseltek. Bármely megállapodást vállalniuk kellett volna a közösségek és a küldöttek előtt. A tárgyalások eredménytelensége nem jelenti, hogy értelmetlenek voltak. Világossá tették a Budapest által ajánlott megoldás határait.
A történészek azt is vizsgálták, hogyan hatottak a beszélgetések az együtt élő népek jogairól megfogalmazott elvekre. Egy, a gyulafehérvári határozatról szóló tanulmány szerint a román vezetők a magyar küldöttségnek adott válaszaikban vállalták a többi közösség jogainak tiszteletben tartását. Ez kapcsolódik a határozat nemzeti és felekezeti szabadságról szóló pontjához. Nem feltételezhető azonban, hogy a teljes szöveget az aradi tárgyalások határozták meg.
Mi következett a tárgyalások kudarcából?
A találkozó után a román vezetésnek el kellett döntenie a határozat formáját. Egyesek az egyesülés azonnali kihirdetését javasolták. Goldiș képviseleti gyűlés összehívását támogatta. A történeti beszámolókban szereplő érv szerint egy szűk csoport döntését könnyebb lett volna vitatni, mint az érintett területekről érkező küldöttek határozatát.
Ez nem céltalan halogatás volt. A gyűlés megszervezéséhez meghívókra, a képviselet meghatározására, a küldöttek utazására és politikai szöveg előkészítésére volt szükség. A december 1-jéig hátralévő napokban Goldiș „A világ népeihez” című kiáltványon és a határozat tervezetén dolgozott. Az aradi sajtó segített a meghívás közzétételében.
A tárgyalásoknak így közvetett politikai következményük is volt. Láthatóvá tették, hogy a budapesti kormánnyal a tanács által követelt önrendelkezés feltételei mellett nem lehet megállapodni. A döntést más keretben, a gyulafehérvári nemzetgyűlésen keresték.
Hogyan olvassuk az Aradról szóló beszámolókat?
Az e napokról szóló források olykor régi és új naptár szerinti dátumokat használnak, Jászi neve pedig eltérő írásmóddal jelenhet meg. Ezért a dokumentumok összevetése előtt érdemes ellenőrizni a naptárt és a szereplőket. Még fontosabb, hogy az egyesülés után írt beszámoló utólag elkerülhetetlennek mutathatja a kimenetelt. A tárgyalások idején a résztvevők még nem tudták pontosan, hogyan szervezik meg a gyűlést és milyen reakciók következnek.
Aradon tárgyalásos kiutat próbáltak találni a válságból. A megbeszélések kudarca felgyorsította a kollektív döntés előkészítését. Goldiș szerepe a jegyzék megfogalmazása, a tárgyaláson való részvétel és a nyilvánosan összegyűlt képviselők döntéséhez való ragaszkodása közötti kapcsolatban látható.
Kapcsolódó olvasnivaló
Források
- A Historia Vasile Goldișról, a nagy egyesülés eszmei alakítójáról szóló cikke.
- A Historia cikke Aradról, a Központi Román Nemzeti Tanács székhelyéről.
- A Historia cikke az 1918. december 1-jei egyesülési határozatról.
- Az AGERPRES beszámolója Cicio Pop házáról, ahol a tanács működött.