Ugrás a tartalomra

Róla

Vasile Goldiș életének időrendje

Goldiș életének állomásai a mocirlai születéstől az iskolán és sajtón át 1918-ig, az Astráig és utolsó éveiig.

Az időrend Vasile Goldiș esetében különösen hasznos, mert nevét szinte automatikusan 1918. december 1-jével társítják. E dátumig azonban több mint három évtizedet töltött az iskolákban, újságoknál és politikai szervezetekben. Az alábbi állomások megmutatják e tapasztalatok összefüggéseit. Ha a források nem ugyanazt a dátumot használják, a különbséget jelezzük, nem rejtjük el egy látszólag pontos megfogalmazás mögött.

1862-1886: Arad vidékétől az egyetemig

Vasile Goldiș 1862. november 12-én született az Arad megyei Mocirlán. Egyes összefoglalók november 25-ét adják meg, más anyagok a 12/24-es kettős dátumot használják; a változatokat külön kell ellenőrizni, nem mechanikusan azonosítani. Ortodox pap családjában nőtt fel. Arad környékén járt elemi iskolába, a városban középiskolába.

1881-ben az aradi román ortodox püspökség támogatásával kezdte meg egyetemi tanulmányait. Budapesten és Bécsben bölcsészetet és filozófiát tanult. Részt vett olyan román diáktársaságok életében, amelyek különböző tartományok fiataljai között tartották fenn a kulturális kapcsolatokat. A tanulmányok befejezésére sok közismert ismertető 1885-öt adja meg. Gheorghe Șora iskolai iratokon alapuló kutatása 1886-ot jelöl. A különbség nem változtatja meg az általános pályát, de fontos, ha egy életrajz pontos dátumot állít.

1886-1901: tanári évek

Az 1880-as évek második felében Goldiș történelmet és latint tanított a karánsebesi pedagógiai-teológiai intézetben. 1889-ben Brassóba költözött, és a román gimnáziumban dolgozott 1901-ig. Ezekben az években építette fel tanári hírnevét és adott ki diákoknak szánt anyagokat.

Az 1890-es években történelem- és latinoktatási művek jelentek meg. A bibliográfiák az 1896-os „A haza története az egyetemes történelem korszakos eseményeivel összefüggésben” és „A latin nyelv mondattana” címeket sorolják fel. Az „Egyetemes történelem” több kötetben, különböző években és kiadásokban jelent meg. Az ilyen jegyzéket figyelmesen kell olvasni: egy kötet dátuma nem feltétlenül az egész mű dátuma.

Brassóban a román sajtóval és kulturális tevékenységekkel is foglalkozott. A Memorandum-per idején nyilvánosan támogatta a román jogok ügyét. Belépett a Román Nemzeti Pártba, és a tanári munkát közelebb hozta a politikai cselekvéshez.

1901-1916: Arad, parlament és újság

1901-ben letelepedett Aradon, ahol a püspökség és a leányiskola környezetében dolgozott. A város élete hátralévő részében tevékenységének központja lett. A Román Nemzeti Pártban 1905-ben az elektori passzivitásról az aktív részvételre való áttérést vitatták. Goldiș azokhoz tartozott, akik a politikai képviseletet a román jogok védelmének eszközének tartották.

1906 és 1910 között a budapesti parlament képviselője volt. Megbízatása közvetlen kapcsolatba hozta a törvényhozással, a közigazgatással és a magyarországi nemzetiségi vitával. A párton belüli taktikai különbségek ebben az időben a sajtóban is tükröződtek.

  1. január 1-jén jelent meg Aradon a „Românul” első száma. A Román Nemzeti Párt vezetői által támogatott lapot Goldiș vezette. 1912-ben kiadta „A nemzetiségi kérdésről” című írását, amely mutatja, hogy érdeklődése nem alkalmi felszólalásokra korlátozódott. Az első világháborúban a lap hatósági nyomás alatt működött; első sorozata 1916-ban véget ért.

1918 októbere és novembere: politikai döntés

  1. október 12-én a Román Nemzeti Párt vezetése Nagyváradon ülésezett, és elfogadta a román önrendelkezési jog nyilatkozatát. Goldiș részt vett a megfogalmazásában. Október 18-án Alexandru Vaida-Voevod felolvasta a budapesti parlamentben. Ez a folyamat megkülönbözteti a politikai szöveg íróját, az elfogadó szervezetet és a nyilvános előadót.

Október végén megalakult a Központi Román Nemzeti Tanács a Román Nemzeti Párt hat és a román szociáldemokraták hat képviselőjével. Goldiș a nemzeti párti tagok egyike volt. A tanács Aradon dolgozott, és a felgyorsult változás idején a hatalom átadását, valamint a rend fenntartását próbálta összehangolni.

November 9-én a tanács Goldiș által fogalmazott jegyzéket küldött a magyar kormánynak, amelyben az érintett területek hatalmának átadását kérte. November 13-14-én Aradon Jászi Oszkár küldöttségével tárgyaltak. A szuverenitásról nem született megállapodás. Goldiș ezután megfogalmazta „A világ népeihez” kiáltványt, amely a románok ügyét a monarchia határain kívül mutatta be. Ezzel egy időben előkészítették a gyulafehérvári nemzetgyűlés meghívását.

1918. december 1-je és a következő évek

A gyűlés előestéjén a román vezetők megvitatták és véglegesítették a határozattervezetet. December 1-jén Goldiș a gyulafehérvári küldöttek előtt elmondta ünnepi beszédét és ismertette a határozat szövegét. A gyűlés elfogadta a Romániával való egyesülést és politikai, társadalmi elvek programját.

December 2-án megkezdődött az új erdélyi intézmények megszervezése. Goldiș vallás- és közoktatásügyi feladatokkal a Kormányzótanács tagja lett. Részt vett abban a küldöttségben, amely az egyesülési okmányt Ferdinánd királynak átadta. 1919-ben a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, és képviselő lett Nagy-Románia első parlamentjében.

1923-ban a temesvári közgyűlésen az Astra elnökévé választották. 1932-ig vezette az egyesületet, amikor az újragondolta az egyesülés utáni kulturális küldetését. Beszédeinek kötete 1928-ban jelent meg. Goldiș 1934. február 10-én halt meg Aradon. Az 1918-as beszéd kézirata, a lapgyűjtemények és a levéltárakban őrzött levelezés sok időrendi állomás ellenőrzését lehetővé teszik.

Kapcsolódó olvasnivaló

Források

  • Vasile Goldiș szócikke a „George Barițiu” Megyei Könyvtár lexikonában.
  • Gheorghe Șora tanulmánya a „Crisia” folyóiratban Goldiș iskolai iratairól.
  • A Historia Vasile Goldișról, a nagy egyesülés eszmei alakítójáról szóló cikke.
  • A Historia cikke Aradról, a Központi Román Nemzeti Tanács székhelyéről.
  • A „Transilvania” folyóirat Astra-elnökségről szóló anyaga.
  • A Román Tudósok Akadémiájának emlékalbuma.