- december 1-je politikai döntést hozott, de Erdély igazgatását a következő napokban és hónapokban meg kellett szervezni. Vasile Goldiș belépett a Kormányzótanácsba, és vallás- és közoktatásügyi feladatokat kapott. A tanári éveiből, valamint egyházi és kulturális intézmények körüli tevékenységéből ismerte ezt a területet.
A gyűlés utáni intézmény
A gyulafehérvári határozat a Nagy Román Nemzeti Tanács létrehozását írta elő. Az új szervezet részeként alakult meg a Kormányzótanács, Erdély ideiglenes végrehajtó testülete. Az AGERPRES Goldișt a 15 tag között említi. A tanácsnak olyan térségben kellett dolgoznia, ahol az egyesülési döntés friss volt, miközben a közigazgatásnak, iskoláknak és közszolgáltatásoknak tovább kellett működniük.
Nem elég „kormánynak” nevezni a tanácsot, és feltételezni, hogy ugyanúgy működött, mint egy mai román kabinet. Átmeneti intézmény volt, ügykörökkel, amelyek a közélet különböző területeit irányították az állami keretbe való beillesztésig. Szerepét a háború végi körülmények között kell vizsgálni, amikor a rend, a személyzet és a jogszabályok sürgős gondot jelentettek.
Egy e tevékenységről szóló tanulmány szerint Goldiș 1918 decemberének elejétől 1919 márciusáig vezette a Vallás- és Közoktatásügyi Ügykört. Egyes életrajzi összefoglalók az időszakot a Kormányzótanács teljes fennállásához igazítják, amely 1920-ig tartott. Közvetlen ügyköri feladatát az intézménytörténeti kutatás pontosabban néhány hónapra teszi.
Az iskola egy új államban
Az erdélyi oktatás átszervezése nem merülhetett ki egy fejléc kicserélésében. Különböző rendszerekben képzett tanárok, tantervek, tankönyvek, felekezeti és közigazgatási iskolák léteztek, a diákok tanulmányait pedig nem lehetett megszakítani. Az ügykörnek biztosítania kellett a működés folytonosságát és közben változásokat előkészítenie.
A Kormányzótanácsról és az erdélyi oktatásról szóló tanulmány szerint ennek az ügykörnek az új körülmények közé kellett terelnie az iskolák átszervezését. Goldiș nem kívülről érkezett az oktatásba. Karánsebesen és Brassóban tanított, Aradon iskolát vezetett és tankönyveket adott ki. Tapasztalata nem oldotta meg automatikusan az adminisztratív gondokat, de gyakorlati rálátást adott a vele kapcsolatba kerülő intézményekre.
Dokumentumok nélkül nem szabad az egyesülés utáni oktatás minden változását Goldișnak tulajdonítani. A tanács közös testület volt, az ügyköröknek munkatársaik voltak, az iskolák beillesztése pedig távozása után is folytatódott. A gondos történetírás megnevezheti a feladatkört és a dokumentált kezdeményezéseket anélkül, hogy a teljes folyamatot személyes érdemmé alakítaná.
Vallás, közösségek és együttélés
A vallásügyi terület ugyanolyan érzékeny volt. Erdélyben különböző felekezetek és saját hagyományú vallási intézmények működtek. A gyulafehérvári határozat egyenlőséget és felekezeti szabadságot hirdetett. E terület igazgatása a nyilvánosan elfogadott elvtől a hatóságok és közösségek közötti konkrét viszonyokig vezetett.
Goldiș ortodox pap családjában nőtt fel, és az aradi püspökség környezetében dolgozott. Ez közel hozta az egyházi élethez, tanácsbeli tisztsége azonban többfelekezetű területet érintett. Pedagógiai felfogását vizsgáló kutatások kiemelik az iskola, az egyház és a kulturális intézmények között általa látott kapcsolatot. Az egyesülés után ezt a kapcsolatot egy sokszínűbb államban kellett gondosan kezelni.
Egyes ismertetések a nemzetiségi kérdéssel is összekapcsolják Goldișt a Kormányzótanácsban. Ez illik korábbi érdeklődéséhez és a határozat elveihez. Az egyes intézkedések részleteihez azonban a tanács iratai szükségesek, nem elegendők az évfordulós életrajzok.
Gyulafehérvár és Bukarest között
Goldiș tagja volt annak a küldöttségnek, amely Ferdinánd király elé vitte az egyesülési okmányt Bukarestben. Ez másfajta munka volt, mint egy ügykör vezetése, de ugyanahhoz az átmenethez tartozott. A gyulafehérvári döntést közölni kellett a királyság intézményeivel, és be kellett emelni az állam okirataiba.
A következő években Goldiș a közéletben maradt, és 1919-ben a Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Később vallás- és művészetügyi miniszter is volt, más kormányzati környezetben. Ezeket a szakaszokat nem szabad összemosni a Kormányzótanács Vallás- és Közoktatásügyi Ügykörében töltött rövid idővel. Elválasztásuk mutatja, hogyan jutott Erdély ideiglenes igazgatásától az egyesült Románia intézményeihez.
Kapcsolódó olvasnivaló
Források
- A Vasile Goldiș Nyugati Egyetem tanulmányi folyóiratának cikke Goldiș kormányzótanácsi munkájáról.
- Az egyetem folyóiratának tanulmánya Goldișnak Nagy-Románia megszilárdításában játszott szerepéről.
- Az AGERPRES Vasile Goldișról és a nagy egyesülésről szóló anyaga.
- A „Studii și articole de istorie” tanulmánya a Kormányzótanácsról és az oktatásról.